„Mások értékelése számomra nem irányadó. Mások ítélete, bár meg kell hallgatni és el kell fogadni annak, ami, nekem nem lehet mértékadó. Ezt nagyon nehezen tanultam meg. Emlékezem, mennyire megrendített régen egyszer, amikor egy tudományosan képzett ember, akit magamnál sokkal műveltebb és kompetensebb pszichológusnak tartottam, azt mondta, nagy hiba, hogy a pszichoterápia iránt érdeklődöm. Ez nem vezet sehová, és mint pszichológusnak nem is lesz alkalmam gyakorolni.
A későbbi évek folyamán kissé megdöbbentett néha, amikor megtudtam, hogy mások szemében szélhámos vagyok, aki diploma nélkül orvosi gyakorlatot folytat, aki egy igen felületes és káros terápia létrehozója, aki hatalmat akar, misztikus stb. És ugyanígy zavart a hasonlóan szélsőséges dicséret. De azért nem érdekelt túlságosan, mert úgy éreztem, csak egyetlen személy (legalábbis az én életemben, és talán egyszer s mindenkorra) tudhatja, hogy amit csinálok, az tisztességes vagy pedig hazug, elhárító és kóros dolog-e, és ez a személy én vagyok. Legnagyobb örömömre mindenféle megerősítést kapok a munkámmal kapcsolatosan, és ennek az igazolásnak része a bírálat is, baráti és ellenséges, és a dicséret is, őszinte és hízelgő. E bizonyíték mérlegelése és értékelése, hasznosságának megítélése olyan feladat, amit nem háríthatok át senki másra.” Carl Rogers: Ilyen vagyok c. művéből
Rogers fenti gondolataiból nagyon jól profitálhatnak mindazok, akiket visszafog és gyengíti az önbecsülésüket az, hogy nagyon meg akarnak felelni mások elvárásainak. Persze mindannyiunk életében vannak olyan fontos emberek, szakmai tekintélyek, akiknek a véleménye számít, azonban a mértékre itt is érdemes odafigyelni.
Novák Ágnes
Korábbi cikkek: Novák Ágnes (Minden cikk)
- Vezető Szalon – csoportos coaching vezetőknek – 2024. - 2020.03.20.
- Kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés – az asszertív kommunikáció alapjai - 2019.03.30.
- Kedvenc játszmáink – önismereti program - 2019.02.01.
View Ágnes Novák's profile
