Áll a felirat az ókori Görögországban, Delfhoi jósdájának falán. Vagyis az önismeret vágya és fontossága nem modernkori találmány, hanem valószínűleg öntudatra ébredése óta foglalkoztatja az emberiséget, önmaga minél mélyebb megismerése. Persze saját magunk megismerése mellett megjelenik annak a vágya is, hogy megértsük a másik ember – főleg az életünkben fontos szerepet játszók – jellemzőit, miénktől eltérő viselkedésének okait. Biztos fogódzókra, egyértelmű jelekre vágyunk, mert ez biztosítaná számunkra a nyugalmat, a harmonikus együttélést a környezetünkkel.
Hogyan tehetünk szert ilyen tudásra? Mi segíthet abban, hogy minél mélyebben megismerjük önmagunkat és másokat?
Én már diákként is elolvastam minden kezembe kerülő cikket és könyvet ebben a témában, bár komolyabban akkor kezdtem el foglalkozni önismerettel, amikor megszületett az első fiam. Úgy gondoltam, hogy amikor már nemcsak a saját életemért vagyok felelős, hanem az én viselkedésem jelentős hatással van egy másik – ráadásul az én döntésem következtében megszületett – emberi lény életére is, akkor tegyek meg minél többet azért, hogy a befolyás, amit az életére gyakorolok, a lehető legjobb legyen.
Amikor elkezdtem tudatosan önismerettel foglalkozni, akkor azt gondoltam, hogy a kommunikáció módja az, ami meghatározó jelentőségű abban, milyen hatást gyakorolunk a másikra. Így ismerkedtem meg néhány kommunikációs modellel, amelyek közül Thomas Gordon hatékony, vagy más néven asszertív szemléletével tudtam a leginkább azonosulni. Ebbe belemerülve realizáltam, hogy a kommunikációmat, azon túl, hogy én milyen sémákat tanultam otthon, meghatározza az is, mit gondolok magamról, illetve mire asszociálok a másik viselkedése kapcsán. Tehát nem elég a megfelelő kommunikáció, hanem a saját vágyaim/igényeim beazonosítása segíthet abban, hogy megfelelően tudjak érvényt szerezni annak, ami számomra fontos. És ez még csak a mérleg egyik serpenyője. Hiszen akkor kaphatok megértést a másik embertől, ha én is biztosítom számára a – legalább ítélkezés mentes – elfogadást. Ami azt jelenti, hogy nem kell feltétlenül egyetértenünk valamiben, csupán elfogadni azt, hogy a másik ember egyszerűen MÁS, mint mi vagyunk. Mások a vágyai, mozgatói, másként kommunikál, és másként viselkedik ugyanabban a helyzetben, mint ahogy mi tennénk. A legtöbb, hasznos ismeretet ebben a témában az Eric Berne nevéhez fűződő tranzakció analízis felismerései adták számomra. Minél többet tudok erről a másságról, annál könnyebb lesz a kritikus helyzetekben, a tőlem idegen viselkedésmódok, reakciók beazonosítása és elfogadása.
Persze szó sincs arról, hogy az önismeret, vagy mások megismerése azt jelentené, hogy mindenféle viselkedés rendben lévő számomra. Annak felismerése, hogy hol vannak a jelenlegi határaim, mit tudok tolerálni és mit nem, szintén a jó önismeret része. Minél nagyobb területet hódítunk el a tudatosságunk javára, annál inkább tapasztaljuk azt, hogy az életünk irányításában szerepünk van. Az erős érzelmi intelligenciával rendelkező ember egyik legfontosabb jellemzője, hogy egy-egy érzelmi reakciója nem meglepő számára, érti, hogy bizonyos helyzetek miért éppen azt a reakciót, érzelmi választ váltják ki belőle, amit, és, hogy tud ezen változtatni, ha éppen arra van szüksége.
Az önismeret izgalmas útja olyan lehetőségeket tár fel előttünk, amibe nem lehet beleunni. Ha segítséget keresel magad mellé ehhez az utazáshoz, várlak csoportos programjaimon, vagy egyéni konzultáción.
Novák Ágnes
Korábbi cikkek: Novák Ágnes (Minden cikk)
- Vezető Szalon – csoportos coaching vezetőknek – 2024. - 2020.03.20.
- Kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés – az asszertív kommunikáció alapjai - 2019.03.30.
- Kedvenc játszmáink – önismereti program - 2019.02.01.