Nagyon gyakran kapom azt a kérdést, hogyan lehet jól konfrontálni, úgy ellenvéleményt mondani, hogy az ne vonjon maga után vitát, sértődést, elmérgesedő konfliktust. Sokan félnek a konfrontációtól a negatív következmények miatt.
Hogyan mondhatjuk úgy el a másikétól különböző véleményünket, hogy azzal ne bántsuk az önbecsülését (ne minősítsük, ne hibáztassuk), vagyis ne romboljuk a közöttünk lévő kapcsolatot, ugyanakkor elmondhassuk, amit gondolunk és a lényeg, hogy oldjuk meg a problémát.
Thomas Gordon három részes konfrontáló Én-üzenete mindezeket a kritériumokat kielégíti. Ahelyett, hogy megvádolnám a másikat, a számomra elfogadhatatlan viselkedése, vagy álláspontja miatt, mondjam el neki, hogy ez a viselkedés milyen negatív hatást gyakorol rám (idő, pénz, energia befektetés), milyen érzéseket kelt bennem és találjunk közösen olyan megoldást, ami mindkettőnk számára elfogadható.
Például, ha fontos munkám van, amire koncentrálnom kell és a környezetemben lévők hangosan beszélgetnek mellettem, ami megnehezíti a hatékonyságomat, akkor ahelyett, hogy csak ülök csendben és nyelem a mérgem, vagy kifakadok, és parancsolgatni kezdek:
„Maradjatok már csendben, így nem lehet dolgozni, igazán tekintettel lehetnétek rám!”
Vagy hibáztatok és minősítek másokat:„Hogy egyesek mennyire nem törődnek azzal, hogy valakinek dolgoznia kellene! Ha túlóráznom kell, az miattatok lesz.”
Fogalmazzam meg a másik viselkedését tárgyilagosan, azaz nem hibáztató módon: „Amikor ilyen élénk beszélgetés folyik körülöttem”- mondjam el a rám háruló következményt: „nem tudok koncentrálni a munkámra”, milyen érzésem van ebben a helyzetben: „frusztrál (vagy félek), hogy nem tudom időben befejezni.”
Javasoljak egy megoldást, ami kielégítő mindenkinek: „Meg tudjátok oldani, hogy a másik szobában folytatjátok a beszélgetést?”, vagy kérjek a másik féltől megoldási javaslatot: „Szerintetek, hogyan érhetjük el, hogy a következő másfél órában zavartalanul, csöndben dolgozhassam és ti is tudjatok beszélgetni egymással?
Az a tapasztalat, hogy ilyen megfogalmazás után a potenciális konfliktuspartnerem maga ajánlja fel, hogy máshol beszélget, vagy egyéb kreatív ötlettel áll elő, pl. szerez nekem egy fülhallgatót, vagy segít a munkámban, későbbre halasztja a megbeszélést stb.
A problémám (igényem) nyílt felvállalása és hibáztatás nélküli megfogalmazása a másik félből segítő/együttműködési készséget fog kiváltani és nem ellenállást, mint a hibáztatás esetén, amire zsigerből védekezéssel, vagy ellentámadással szoktunk reagálni. Érdemes kipróbálni.
Ha szívesen megismernéd Gordon kommunikációs modelljét, itt jelentkezhetsz: https://novakagnes.hu/kapcsolatjavitas-konfliktuskezeles/
Novák Ágnes
Korábbi cikkek: Novák Ágnes (Minden cikk)
- Vezető Szalon – csoportos coaching vezetőknek – 2024. - 2020.03.20.
- Kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés – az asszertív kommunikáció alapjai - 2019.03.30.
- Kedvenc játszmáink – önismereti program - 2019.02.01.




