„Milyen tényezők játszanak közre például, hogy magas IQ-val rendelkező személyek kudarcot vallanak, a szerényebb adottságúak pedig meglepően jól teljesítenek? Én úgy vélem, a különbség az érzelmi intelligenciaként összefoglalható képességekben keresendő: ide tartozik például az önkontroll, a lelkesedés, a kitartás és az, hogy motiválni tudjuk önmagunkat. Ezeket a fogásokat pedig meg lehet tanítani a gyermekeknek, hogy jobban hasznosíthassák azt a szellemi potenciált, amelyet a genetika szeszélye juttatott nekik. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az alapvető erkölcsi viszonyulások az érzelmi képességekből gyökereznek. Van olyan ember, akinek az indulat az érzelem közege: valamennyi indulat magja a mindenáron tettben felszínre törő emóció. Aki ki van szolgáltatva indulatainak – azaz nincs önuralma – erkölcsi fogyatékosságban szenved. Az indulat megzabolázása az akarat és a jellem alapvetése. Az önzetlenség ugyanúgy fakad az empátiából, a mások érzéseiben való olvasás képességéből; ha nem hangolódunk rá a másik ember szükséghelyzetére, kétségbeesésére, nem is érdekel minket. Erkölcsi állásfoglalás után kiáltó korunkban kulcskérdés az önmérséklet és az együttérzés.
A Nikomakhoszi etika, Arisztotelésznek az erényt, a jellemet, a jó életet vizsgáló filozófiai műve arra hív fel, hogy intelligensen éljük érzelmi életünket. Helyes mederbe terelt szenvedélyeink bölcsek is; gondolataink, értékrendünk, továbbélésünk iránytűi. De nemegyszer rossz útra vihetnek. Arisztotelész szerint nyilvánvaló, hogy nem az érzelmesség a probléma, hanem az érzelmek és megnyilvánulási formák helyénvalósága. Az a kérdés, hogyan vigyünk intelligenciát érzelmeinkbe – egyben civilizációt utcáinkra, gondoskodást közösségi életünkbe. A könyv talán legfelkavaróbb adatai a szülők és tanárok körében végzett széleskörű felmérésből származik. A felmérés tanúsága szerint a mostani gyerekgeneráció az előzőnél világszerte hajlamosabb az érzelmi zavarokra: magányra, depresszióra, dühre, féktelenségre, idegességre, szorongásra, indulatosságra, agresszióra.
A gyógymód véleményem szerint csakis fiataljaink életre való felkészítése lehet. Ma a véletlenre bízzuk gyermekeink érzelmi nevelését, egyre katasztrofálisabb eredménnyel. megoldást kínál, ha új szempontok szerint vizsgáljuk, mit tehet az iskola. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jövőben a törzstananyag magában foglal majd olyan alapvető emberi készségeket, mint az önismeret, az önkontroll, az empátia, valamint az odafigyelés, a konfliktusmegoldás és az együttműködés művészete.” Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia
Teljesen egyetértve Goleman-nal, azt gondolom, hogy ezeknek a képességeknek az elsajátíttatása nem csupán az iskola feladata, hanem a szülőké. Gyakran hallom azt a kérdést a programjaimon résztvevő szülőktől, hogy mit tehetnek ők azért, hogy a gyermekeik jobban boldoguljanak az életben? A példamutatásnál hatékonyabb nevelési módszer nem létezik. Tehát, ha szeretnénk, hogy gyerekeink fenti készségei fejlődjenek, fejlesszük a sajátjainkat és mutassunk nekik követendően jó példát.
Ha érdekel az érzelmi intelligencia fejlesztése, itt jelentkezz: https://novakagnes.hu/jobbikreszunk/
Novák Ágnes
Korábbi cikkek: Novák Ágnes (Minden cikk)
- Vezető Szalon – csoportos coaching vezetőknek – 2024. - 2020.03.20.
- Kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés – az asszertív kommunikáció alapjai - 2019.03.30.
- Kedvenc játszmáink – önismereti program - 2019.02.01.
View Ágnes Novák's profile
