„Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1946-os meghatározása szerint az egészség a teljes testi, lelki és társadalmi jól-lét és nem egyszerűen a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya. Ez a megfogalmazás egyértelművé teszi, hogy az egészségnek több dimenziója van: ezek a testi egészség, a lelki egészség és a társas, szociális, társadalmi egészség. Az egészségnek ez a dimenzionalitása jól tükrözi a biopszichoszociális szemléletet is. Az életminőség mutatók jól követik az egészségi állapot három fő dimenzióját: a biológiai (fiziológiai, testi) struktúrát, a pszichés/mentális állapotot és a szociális/társas funkcionálást. E dimenziók alapján értelmezhetővé és empirikusan megragadhatóvá válik az egészség, ami közelebb visz bennünket az életminőség fogalmához:
Testi egészség: a betegségtől mentes testi állapotot jelenti, egészséges szív-érrendszeri, gyomor-bélrendszeri, izom- és csontrendszeri és más szervrendszeri működéssel, ellenálló immunrendszerrel, éles érzékszervekkel és gyors reagáló képességgel rendelkezünk a balesetek elkerülésére. Ide tartozik az egészségvédő életvezetés, amely a fizikális egészség megőrzéséhez alapvető: a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő alvás, valamint az önkárosító magatartásformák, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, más drogok elkerülése.
Pszichológiai egészség: általános jól-lét, önmagunk elfogadása, intelligencia, jó memóriaműködés, világos gondolkozási képesség.
A lelki egészség feltételei: az eredményes megbirkózási készségek, érzelmi stabilitás, kreativitás, nyitottság, a személyiség és az azonosságtudat életkornak megfelelő érettsége.
A társas, társadalmi egészség: jó személyközi, interperszonális kommunikációs készségek, a bizalom képessége, tartalmas emberi kapcsolatok barátokkal és a családdal, az intimitás képessége, nehéz élethelyzetekben erős szociális háló. Szorosan összefügg a kulturális- társadalmi tényezőkkel, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, végzettség, az etnikai, vallási hovatartozás, kulturális, nemi és hivatásbeli azonosságtudat.” Kopp Mária, Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot az ezredforduló után
A fenti megfogalmazásokból egyértelműen látszik, hogy nem elég a testi egészségünkkel foglalkozni, hiszen a jól-létünk szempontjából egyaránt fontos az is, hogyan boldogulunk az életben, milyen mértékben használjuk a képességeinket és milyen a kapcsolatunk másokkal. Az utóbbiak mind az érzelmi intelligencia körébe tartozó készségeink és képességeink, amelyek fejlesztésére életkorunktól függetlenül lehetőségünk van, ha elhatározzuk és teszünk is érte.
Novák Ágnes
Korábbi cikkek: Novák Ágnes (Minden cikk)
- Vezető Szalon – csoportos coaching vezetőknek – 2024. - 2020.03.20.
- Kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés – az asszertív kommunikáció alapjai - 2019.03.30.
- Kedvenc játszmáink – önismereti program - 2019.02.01.
View Ágnes Novák's profile
