„Vajon mi magyarázza, hogy Magyarországon, a férfiak jelentősen korábban halnak meg, mint ami az ország gazdasági fejlettsége alapján várható volna? Bár ez az úgynevezett közép-kelet-európai egészség paradoxon az 1990-es években öltötte nálunk a legdrámaibb mértéket, azonban még ma is jelentős lemaradásunk van e tekintetben, nem csupán Európa nyugati feléhez viszonyítva, hanem néhány szomszédunkkal összehasonlítva is. Az adatokból nyilvánvaló, hogy elsősorban a férfiak életkilátásai tekintetében van igen jelentős különbség: már a szomszéd országokhoz képest is. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a magyar férfiak alapvetően nem sérülékenyebbek a szomszédos országok férfi lakosainál, ugyanis az 1960-as években mutatóink még jobbak voltak az osztrákokénál. Milyen gazdasági, munkával és családdal kapcsolatos és tágabb társadalmi összefüggések magyarázhatják a magyar férfiak igen magas idő előtti halálozási arányait?
Felmerül a kérdés: miért éppen a középkorú férfiak a legsebezhetőbbek a rohamos gazdasági változások jelenlegi időszakában? Mi magyarázhatja az azonos társadalmi és gazdasági körülmények között élő férfiak és nők halálozási arányszámainak eltérését? Ez a különbség nem magyarázható az egészségügyi ellátás hiányosságaival, hiszen ugyanebben az időszakban jelentősen csökkent a csecsemők és az idősek halálozási aránya, a nők egészségi állapota pedig javult. Szintén nem valószínű, hogy genetikai tényezők magyarázhatják ezeket a gyors változásokat.
Vizsgálatunk eredményeinek tükrében feltételezhető, hogy a krónikus stressz az a láthatatlan kéz, amely a középkorú magyar férfiak tragikusan magas korai halálozási arányát okozza. Elsősorban azok kerülnek a kontrollálhatatlan, krónikus stressz állapotába, akik nem rendelkeznek megfelelő megbirkózási képességekkel. Az élet értelmének hiánya fontos stresszforrás a férfiak körében, míg ez a tényező nem volt kapcsolatban a nők korai halálozásával. Vizsgálataink eredményei alapján úgy tűnik, a férfiak sebezhetőbbek a kiszámíthatatlanság, a társadalom demoralizációja, a munkával kapcsolatos bizonytalanság, a társadalmi-gazdasági lemaradás kihívásaival szemben, mivel önmagukat tartják felelősnek a család társadalmi-gazdasági helyzetének javításáért.
Magyarországon gyakorlatilag nem működik a megelőzés hálózata, ami elsősorban iskolai, munkahelyi, valamint széleskörű közösségi alapú programokat jelentene. Miközben a svéd népegészségügyi program első pontja a társadalmi kohézió erősítése, a második a társadalmi és gazdasági biztonság- érzet erősítése, a harmadik a munkahelyi stressz megelőzése, nálunk ezek a szempontok meg sem jelennek az egészségi állapotról szóló vitákban.” Kopp Mária – Skrabski Árpád: Nők és férfiak egészségi állapota Magyarországon
A statisztikák és a tények ijesztőek és változtatásért kiáltanak. Nem dughatjuk homokba a fejünket, hanem tennünk kell azért, hogy változást, javulást érjünk el ezen a területen a férjeink, az apáink, a fiaink, minden férfi és persze minden nő egészsége és minőségi élete meghosszabbításáért. Ha szívesen foglalkoznál mélyebben a témával, itt jelentkezhetsz: https://novakagnes.hu/stresszviselkedesek/
Novák Ágnes
Korábbi cikkek: Novák Ágnes (Minden cikk)
- Vezető Szalon – csoportos coaching vezetőknek – 2024. - 2020.03.20.
- Kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés – az asszertív kommunikáció alapjai - 2019.03.30.
- Kedvenc játszmáink – önismereti program - 2019.02.01.
View Ágnes Novák's profile
