„Most rátérek egy alapvető felismerésemre, melynek a magam részéről különös jelentőséget tulajdonítok. Ezt a következőképpen tudnám megfogalmazni: Óriási értéke van annak, ha megengedhetem magamnak, hogy megértsek egy másik embert. Furcsának tűnhet, ahogy fogalmaztam. Szükséges-e, hogy az ember megengedje magának a másik megértését? Az első reakciónk, ha mások mondanak valamit; hogy azonnal értékeljük, megítéljük, ahelyett, hogy megértenénk. Ha valaki valamilyen érzését, viszonyulását vagy meggyőződését fejezi ki, szinte azonnal hajlunk rá, hogy ilyesmit érezzünk: „Így van.” vagy „Ez hülyeség”; „Ez nem normális” „Ennek semmi értelme”; „Ez nem helyes”; „Ez nem szép”. Nagyon ritkán engedjük, hogy megértsük pontosan, mit jelent a másiknak az, amit mond. Szerintem ez azért van, mert a megértés megváltoztathat. És mindnyájan félünk a változásoktól. Tehát ahogy mondtam, nem könnyű megengedni magunknak, hogy megértsünk valakit, hogy mélyen, tökéletesen, empátiásan belehelyezkedjünk a másik ember gondolatvilágába. És nagyon ritka is.
A megértés kétszeresen gazdagabbá tesz. Amikor bajba jutott páciensekkel dolgoztam, azt tapasztaltam, hogy ha megértem és átérzem egy ember viselkedését, akinek az élet elviselhetetlenül tragikusnak tűnik, ha megértek valakit, aki értéktelennek, kisebbrendűnek érzi magát mindezek a megértések valahogy engem tesznek gazdagabbá. Ezekből a tapasztalatokból olyasmit tanulok, amitől megváltozom, másmilyen, azt hiszem, érzékenyebb leszek. Talán még ennél is fontos a tény, hogy ezeknek az embereknek a megértése őket is megváltoztatja. Ezáltal fogadják el saját félelmeiket és bizonytalanságaikat, bizarr gondolataikat, tragikus érzéseiket éppúgy, mint bátorságuk és kedvességük, szeretetük és érzékenységük pillanatait. A betegek is és én is azt tapasztalom, hogy amikor tökéletesen értjük ezeket az érzéseket, akkor el tudjuk őket fogadni saját magunkban is. És akkor rájövünk, hogy az érzéseink és saját magunk is változunk. Akár egy nőről van szó, aki úgy érzi, hogy egy igazi kampó van a fejében, és mások annál fogva rángatják, vagy egy férfiről, aki szerint nincs nála magányosabb, aki jobban el van zárva a többiektől – nekem ezeknek a megértése hasznos. És ami ennél is fontosabb, hogy nagyon nagy dolog nekik, hogy megértik őket.” Rogers: Ilyen vagyok című művéből
Életem legnagyobb paradigmaváltásaként éltem meg, amikor rádöbbentem milyen óriási jelentősége van, ha a másik embert nem a saját gondolataim és érzéseim alapján akarom megérteni, hanem a lehetőségeimhez képest a legjobban belehelyezkedem az ő érzés és gondolatvilágába, ami a valódi empátiát jelenti. Megérteni, hogy mi mozgatja a másikat, mit él át és mire vágyik. Amikor erre képesek vagyunk, óriási biztonságot és támogatást nyújthatunk mindazoknak, akik fontosak számunkra.
Ha szívesen elmélyednél a témában, itt jelentkezhetsz: https://novakagnes.hu/kapcsolatjavitas-konfliktuskezeles/
Novák Ágnes
Korábbi cikkek: Novák Ágnes (Minden cikk)
- Vezető Szalon – csoportos coaching vezetőknek – 2024. - 2020.03.20.
- Kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés – az asszertív kommunikáció alapjai - 2019.03.30.
- Kedvenc játszmáink – önismereti program - 2019.02.01.
View Ágnes Novák's profile
