„A pszichológiai életminőség-koncepció erősen épít az Arisztotelész-féle boldogság-koncepcióra. Seligman „Authentic happiness” címő kötete az életminőség vizsgálatának, amelyet a boldogsággal azonosít, három szintjét különíti el. Az első szint a „pleasure”, gyönyör, élvezet szintje, a hedonikus boldogságelképzelés célkitűzése. Bár ez a szint is igen fontos a testi-lelki egyensúly fenntartásához, de ez önmagában még csupán az állati, ösztönös késztetések szintjének felel meg. A modern társadalom igen gyakran egyedül ennek a szintnek az elérését tekinti boldogságnak, ez magyarázza a drog, alkohol – átmeneti csúcsélményt, kellemes élményeket előidéző – használatának járványszerű terjedését a modern társadalmakban, főleg a fiatalok között. Ez a boldogságkeresés megegyezik Huxley Szép új világának szóma-boldogságával, a szerek hatására a vezetők totális diktatúrája valósítható meg, miközben a szómával boldogított tömegek a „fools paradise”, az ostobák paradicsomának elkábított hamis világában boldognak képzelik magukat. Ez a boldogság azonban nem felel meg az ember valódi lényének, nem a személyiség érettségének, hanem regressziójának az állapota. A boldogság második szintje a bevonódás, elkötelezettség, amikor az ember teljesen feloldódik, a legmagasabb szintű élményt éli át egy feladat teljesítése közben. Ezt az állapotot nevezi a magyar nyelv ihletnek a művészek esetében. Csíkszentmihályi Mihály azt vizsgálta, hogy a legkülönbözőbb, örömmel végzett feladat adhat ilyen boldogságélményt, ez a titka az eredményes tanulásnak, hatékony teljesítménynek. Ezt az optimális élményt nevezi Csíkszentmihályi flow-élménynek, áramlatnak, amelyek mérhetőek is. A boldogság harmadik szintje az értelmes élet, az élet értelmének keresése, ez felel meg az Arisztotelész-féle eudaimionnak, valódi boldogságnak, ami nem élmény, nem állapot, hanem aktivitás. A boldogságnak ezt a szintjét az önelfogadás, életcélok, a személyes növekedés, a másokkal való pozitív kapcsolatok és az autonómia jellemzik. Míg a hedonista boldogságélmény nem áll kimutatható kapcsolatban az egészségi állapottal, az élet értelmével jellemezhető boldogság nemtől, életkortól és szociális helyzettől függetlenül lényegesen jobb egészségi mutatókkal jár együtt.” Kopp Mária, Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot az ezredforduló után
A fentiekből látszik, hogy a boldogságkeresés nem a gondtalan „lebegés” adta örömet célozza meg, hanem a tartalmas élet iránt vágyat, amelynek elérése az egészségi állapotunkra is egyértelműen pozitív hatást gyakorol. Amikor megtaláljuk azt a tevékenységet, amely igazi örömet és kihívást ad számunkra, érdemes odafigyelnünk az egyensúly megtartására, hiszen ilyenkor annyira feloldódhatunk a tevékenységben, hogy nem vesszük észre időben, amikor a kiégés felé sodródunk. Ha érdekel a téma és szívesen foglalkoznál a kiégés megelőzésével egy támogató csoportban, itt jelentkezhetsz: https://novakagnes.hu/burn-out-megelozese/
Egy nyári táborban is foglalkozunk ezzel a témával: https://novakagnes.hu/hogyan-keruljuk-el-a-kiegest/
Novák Ágnes
Korábbi cikkek: Novák Ágnes (Minden cikk)
- Vezető Szalon – csoportos coaching vezetőknek – 2024. - 2020.03.20.
- Kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés – az asszertív kommunikáció alapjai - 2019.03.30.
- Kedvenc játszmáink – önismereti program - 2019.02.01.
View Ágnes Novák's profile
