„A kudarcok és csalódások valójában a pesszimista stratégiát folytató ember önbeteljesítő jóslatai. A pesszimista ember a tapasztalatot kudarcnak, csalódásnak nevezi el, mert a társadalmi konvenciók szerint a csalódás feljogosít a visszahúzódásra. Ha csupán tapasztalatnak nevezné azt, amikor valami a várakozásaival ellentétben nem sikerül, akkor a társadalmi elvárás a további kísérletezést várná el tőle. Na de ha csalódás?…Akkor jogos feladni, esetleg depresszióba zuhanni, vagy inni. A csalódás alibi, hogy ne kelljen kockáztatni, próbálkozni, küzdeni. A pesszimista ember szavajárása, hogy csalódott a világban, csalódott az emberekben. De hát miért kéne a világnak olyannak lennie, amilyennek valaki elképzeli? Albert Ellis az embrionális-racionális terápia kidolgozója előadásain meg szokta kérdezni: ki gondolja úgy, hogy a világon minden korrekt, tiszta, becsületes? Senki sem szokott jelentkezni. És ki az, akit felháborít a korrupció? Erre majd mindenki jelentkezni szokott. De hát hogy van ez? – kérdi Ellis. Tudjuk, hogy a világ tele van rossz dolgokkal, mégis mindig újra meglepődünk, amikor egy újabb bizonyítékát látjuk ennek?
A csalódás a világ tagadása, örök sirám, hogy folyton meg kell oldani helyzeteket, feladatokat, vagyis hogy élni kell. A pesszimistának az élet folyamatos kiábrándulás, másnak meg folyamatos tapasztalat.
A tapasztalat átnevezése csalódássá hasznos nyelvi lelemény. Többet mond el használójáról, mint a világról. A világ nem felel az illúzióinkért, de mi ettől még számon kérhetjük rajta. A világ szenvtelenül halad a maga útján, de mi durcásan megsértődhetünk rá. A csalódás elfedi, hogy mi vagyunk a gyengék és gyávák. A tapasztalat azt mondja, „folytasd tovább!” A csalódás pedig azt: „bizonyítottad, hogy nem lehet. A csalódás igazolás arra, hogy mi mindent megtettünk, és elérkeztünk az emberi teljesítőképesség határára. Érdekes, hogy a csalódást az emberek úgy szokták elfogadni, mint az egyénen kívül álló dolgot, amiért az egyén nem felel. A csalódást nem „csináljuk”, hanem bekövetkezik. A csalódást úgy szoktuk fogadni, mint a halálhírt. Megfellebbezhetetlen. Részvét és vigasztalás jár érte. Pedig a csalódás semmi más, mint tapasztalat.” Szendi Gábor: Kudarcok, csalódások, traumák
Az élethez való hozzáállásunkat a fentiek nagyon jól jellemzik. Milyen mértékben érzem azt, hogy a kezemben van az irányítás, vagy csak történnek velem a dolgok? Milyen gyorsan tudok felépülni egy csalódásból és tapasztalatként hasznosítani a körülöttem zajló eseményeket? Hinni abban, hogy sok minden rajtam múlik és tenni tudok a változásért? Neked mennyire sikerül?
Ha támogatást szeretnél a hozzáállásod megváltoztatásához, hogy könnyebben tudd a csalódásaidat tapasztalattá alakítani, várlak egyéni coachingra, ahol biztonságot adó körülmények között, a saját tempódban haladhatsz.
Novák Ágnes
Korábbi cikkek: Novák Ágnes (Minden cikk)
- Vezető Szalon – csoportos coaching vezetőknek – 2024. - 2020.03.20.
- Kapcsolatjavítás és konfliktuskezelés – az asszertív kommunikáció alapjai - 2019.03.30.
- Kedvenc játszmáink – önismereti program - 2019.02.01.
View Ágnes Novák's profile
